ÉRDEKESSÉGEK......
***************************************
I. István király a pogány Vajk néven született 977 körül Géza, magyar fejedelem és Sarolt, az erdélyi Gyula fiaként. Apja utódjául szánta már gyerekkorától ezzel megszakítva az Árpád-házban addig elfogadott szeniorátus (legidősebb nemzetségfő) elvét, és bevezetve ezzel a Magyar Fejedelemségben is az Európában megszokott elsőszülöttség elvét. Ekkoriban a Fejedelemség nagyon szét tagolt volt. A honfoglalás után területileg önállóan elrendeződő nemzetségfők, törzsfők irányították az ország különböző területeit, Somogytól-Erdélyig, a Maros vidékétől-a Felvidékig. Így tehát a magyar törzsek és területek végső egyesítése Gézára és főleg inkább fiára, Vajkra azaz későbbi keresztény nevén Istvánra várt. Az ifjú herceg apja halála után Koppány vezér legyőzésével 997-ben megszerezte a főhatalmat. Ekkor már az apja által behívott papok és lovagok segítették uralkodásában és 1000 szilveszterén a pápától első magyar uralkodóként megkapta a királyi koronát, ami az akkori keresztény világrend szerint Európa egyenjogú uralkodói közé emelte. Később többek között megszervezte az évszázadokig fentálló megyerendszert, a Magyarországi egyházat, a pénz és kereskedelem menetét, sikeresen legyőzte belső ellenségeit, és megvédte az országot a német és más támadásoktól. Élete végére műve elérte a teljességet, ám a sors tragédiájaként egyetlen fia, Imre herceg halála (1031) után, nem tudta megfelelő örökösre hagyni az országot. Mely csak 1046-ban, mikor újra Árpád-házi férfi ágú uralkodó (I. András) került a trónra, tért vissza az István által kiharcolt és kijelölt útra.
/mindennapi.hu/
***************************************
***************************************
Tudtad? , hogy....
A kutatások azt mutatják, hogy a tehetséges embereknek csúnya az írásuk, ez azért van, mert az agyuk gyorsabban működik, mint a kezük.
**************************************
Az intelligens emberek gyakran szembesülnek az ismerősök döbbent kérdésével, hogy hogyan lehet az, hogy nincs senkijük, hiszen okos, diplomás, éles eszű, talpraesett emberek, akik lehet, hogy igazi zsenik.
A párkeresésben azonban minél intelligensebb valaki, annál nehezebben talál rá a szerelem. Ennek oka egyrészről az, hogy a nagyon okos emberek olykor félelmetesek mások számára, mert túl szigorúak, komolyak, ezért sokan nem mernek hozzájuk szólni, kezdeményezni. Ebben az esetben azzal segíthetnek magukon az intelligens emberek, ha kicsit feloldódnak, engednek a zord külsőn.
Azért is van nehezebb dolga az intelligens embereknek a szerelemben, mert nagyon jól tudják, hogy a kapcsolatok sokszor véget érnek, tehát ők sosem álmodoznak élethosszig tartó, rózsaszín cukormázas párkapcsolatról, hanem tudják, hogy a legtöbb viszony nem így néz ki.
Ebből következik, hogy nem kezdenek bele akármilyen kapcsolatba, hanem csak abba, amit ígéretesnek látnak, tehát nem okoz nekik gondot, hogy kivárják a megfelelő személy érkezést.
Ugyancsak erre az embertípusra jellemző az, hogy hajlamosak mindent túl analizálni. Olyanok, mint a kutatók, akik állandóan vizsgálódnak, tesztelnek, elmerülnek a részletekben, akár még az ágyban is.
Az intelligens emberek sokszor elfeledkeznek az érzelmekről, élményekről, élvezetről, mert csak a hibát keresik, és a dolgoknak a reális oldalát veszik figyelembe. A szőrszálhasogatás pedig odavezet, hogy nem lesz nehéz tökéletlenek látniuk az adott partnert.
Az intelligens emberek azzal is tisztában vannak, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk a nagyvilágban, és ezért felkészültek abból is, hogy hogyan védhetik meg magukat. Az internetes társkeresők buktatóit kívülről fújják, ahogy azt is, hogy milyen veszélyeket rejt a szórakozóhelyen történő ismerkedés. Az éles ésszel megáldott emberek ezért óvatos, megfontolt viselkedést vesznek fel, ha párt keresnek.
Az utolsó ok, amiért az intelligens emberek nehezen találnak párt az, hogy nagyon jól tudják, hogy egyedül sokkal jobb, mint egy rossz pár mellett. Számukra ezért nincs semmi szégyellnivaló abban, ha szinglik.
Ambrus FERENC - Dunapart....
Apám, Gríger Lajos, azt mondta egyszer otthon a konyhában anyámnak, ha a zsidó el tud egy üzletet vezetni és még nyereséggel is dolgozik, úgy arra az ő két fia is képes lesz. Ezzel el is döntötte, hogy én, Józsi, meg Gyula öcsém is boltosok leszünk. Visszagondolva az elmúlt évtizedekre úgy látom, apánknak igaza volt. Testvérem is, én is jól éreztük magunkat az üzletben. És az emberek is szerettek minket ezen a helyen. Meg hát a háború utáni új rendszerben alig maradt hírnöke a régi, bevált kereskedővilágnak. Jól jött az nekünk egész életünkben, amit egy-egy zsidótól megtanultunk. Amikor apánk meghozta a fenti döntését, tett még egy dolgot, amit a zsidónál látott: több napon át bejárt Fuchs bácsihoz, tanácsot fogadott el, válogatott és könyveket vásárolt. Mert azt látta, hogy a zsidó olvas. Mert az igazság bizony akkor is az volt, hogy az olvasás a keresztény emberre nem igen volt jellemző. Apánk akkor valami miatt úgy gondolta – bár ezt az ő családjában nem valószinű, hogy mondta neki valaki -, hogy a helyi újság szép dolog, de jó lesz az, ha a fiai könyveket is fognak olvasni. Ne csak azt tegyék, hogy bejárnak és ezt-azt ellesnek a zsidótól.
Városunkban a bőr és az abból készült termékek mindig nagy becsben álltak, s így apámnak nem okozott nagy fejtörést, hogy egyik fiát – engem -, bőrkereskedőhöz adjon. Stempel Henriket nézte ki. Nem volt rozsnyói ez a Stempel, de jó helyi családba nősült – Rosenblüth Rózsit vette feleségül -, és így hamar beilleszkedett a helyiek közé. Az üzlete az evangélikus parókiával szemben volt. Alig kerültem hozzá – ez még a csehek alatt volt -, Stempel összeállt a Tatrával. Vagyis ő lett ennek a cégnek a rozsnyói képviselője. Sikerült is nem sokkal az együttműködésük kezdete után eladnia a bányának négy teherautót. Aztán hosszú éveken át ezekkel hordták a vaskövet Dernőről Rozsnyóra. Ezek a nagy kocsik még később, Laci bácsi, meg Béla bácsi idejében is naponta – szombatonként is – ott dübörögtek keresztül a piacon, amikor már ott voltam főnök a püspökség földszintjén lévő boltban.
Hát betanultam valamicskét az autók világába is, hiszen nem egyszer ilyen-olyan alkatrészeket is ott tároltunk az üzletben. Akkor még nem értettem, – mert Stempelék rendes emberek voltak, egy szép, Klárika nevű kislányuk is volt -, miért kerültek be azok közé, akik a visszacsatolás után, a magyarok alatt nem kaptak iparengedélyt. 1939 tavaszán még az akkori helyi újságunkban, a Rozsnyói Híradóban is ott volt a főnök úr neve, meg az, hogy A m. kir. Kereskedelemügyi és Iparügyi miniszter az iparjogosítvány megújítása iránti kérelmet nem találta teljesíthetőnek. És az ő neve mellett sok zsidó neve szerepelt még az újságban közzétett listán. Olyanoké, akiket a Rozsnyói járásban fosztottak meg a megélhetésüktől.
Stempelék esetében sem volt erre orvoslat, hát fogták magukat – biztosan arra gondolva, hogy máshol, a fővárosban talán könnyebb lesz -, itthagyták városunkat, és elköltöztek Budapestre. Hogy ott mit csináltak, már nem emlékszem.
A háború után, nyár végén -, amikor már az oroszok is kimentek Rozsnyóról, a magyarsága miatt pedig rögtön kikezdték a felszabadulástól a várost vezető Laci bácsit -, egyszerre csak ott állt előttem Stempel Henrik. Szinte egymásba botlottunk a református templom közelében. Köszönni is alig tudtam, de csak kinyögtem, hogy: Jó napot, főnök úr!, vagy Isten hozta!, már nem is tudom. A kölcsönös üdvözlés után nem tágítottam mellőle, mert tudni akartam, hogyan alakult a fővárosban a sorsuk.
A házunkat jöttem eladni, mondta a köszönések után egykori mesterem. Elsétáltunk a templom mellett, és közeledtünk a házukhoz, ami a Csetneki utcában állt, két utca sarkán, Greck Lajosékkal átellenben. Néhány lépésre voltunk az udvari kiskaputól, ahol a vevő már várt Stempel Henrikre, de én még mindig a családról tudakolóztam. Klárika már biztos szép nagylány….
Azok között voltunk, akiket kihajtottak a Duna-partra és a folyóba lőttek, nem tudom, hogy nekem miképpen sikerült kiúsznom és megmenekülnöm – mondta, mielőtt elbúcsúztunk.
Nem hallottunk mi rozsnyóiak többet Stempel Henrikről. Olykor, ha valahol szóba került a neve, többen mondták, hogy talán már az országot is elhagyta.
fotó: pixabay.com
****************************************
Szép napot...estét.....miért használjuk, kinek mit jelent?
Lássuk mit ír a CZF szótár 1862-es kiadása a SZÉPről:
"Közmondatok: Ha a szép szépen szól, még egyszer olyan szép. Nincs oly szép, kiben gáncsot ne leljek. Szépről szépen szoktak szólani. Szépért, jóért messze kell fáradni. Ki szép, sírtában is szép. Szépnél van szebb. Sokan kérik a szépet, de csak egyé lesz. Szebb a szép, ha magát nem ismeri. Akárki is szereti a szépet. Szép a szépet hamar ráveheti. Ha a szépnél szebb nem volna, még elbízná magát. Szép volt, jó volt, mégis megholt. Szép apa, szép anya szókat lásd saját rovataik alatt. Átv. mondjuk a kedvező, tetszetes időről is. Szép idő van. Szép napok járnak. Szép tavasz. Csillagos szép éj, piros szép hajnal.
2. A hallás tárgyaira nézve, ami hangja által a fülekre kedvesen hat, amit szivesen, gyönyörködve hallunk. Valamint a látási, úgy a hallási szép fogalma is viszonylagos, és az illető egyén alanyisága, müveltségi fogékonysága, nemzetisége, éghajlata, s más körülmények szerint különböző. Szép hang, szép madárzengés. Szép dal, ének. Átv. szép szó, nyájas barátságos, kedves szólitás, bizalmas kérelem, intés, nyilatkozás stb. Szép szót adni valakinek. Szép szóval inteni. Szép szónak nem szegik szárnya. (Km.). A szép szót nem veszik pénzen. Igyunk! szép szó.
3) Átv. ami jósága, czélszerüsége miatt tetszik. Szép dolog a háladatosság. Szép tőled hogy eljöttél. Szép bánásmód, szép társalgás. Szép cselekedet. Szép meghalni a hazáért. Szép módjával, szép szerével tenni, véghezvinni valamit. Sok szépet hallottam felőled. Nem szép amit miveltél. Szép! nagyon szép! dicsérő helybehagyás.
4) Müvészeti tekintetben mondjuk oly müvekről, melyek az illető müvészet szabályainak s igényeinek megfelelnek, melyek mind a látó vagy halló érzékeket, mind a képzelőtehetséget részeik egyezményes öszhangzása, s tökéletes alakja által megragadják, és gyönyörködtetik. A szépnek különféle nemei: kecses, bájos, kellemes, gyönyörü, nemes, fenséges stb. Szép szobormüvek. Szép festvények, tájképek, faragványok, dombormüvek. Szép zenedalmű. Átv. oly művekre is vonatkozik, melyek nem a kül érzékeket, hanem a lelki erőt, a szellemet érdeklik. Szép költemények, gondolatok. Szépirodalom, a szellemi szépmüvek szakmezeje, melyek az emberi szivet nemesítik s gyönyörködtetve oktatók."
Lássuk mit ír a CZF szótár 1862-es kiadása a SZÉPről:
"Közmondatok: Ha a szép szépen szól, még egyszer olyan szép. Nincs oly szép, kiben gáncsot ne leljek. Szépről szépen szoktak szólani. Szépért, jóért messze kell fáradni. Ki szép, sírtában is szép. Szépnél van szebb. Sokan kérik a szépet, de csak egyé lesz. Szebb a szép, ha magát nem ismeri. Akárki is szereti a szépet. Szép a szépet hamar ráveheti. Ha a szépnél szebb nem volna, még elbízná magát. Szép volt, jó volt, mégis megholt. Szép apa, szép anya szókat lásd saját rovataik alatt. Átv. mondjuk a kedvező, tetszetes időről is. Szép idő van. Szép napok járnak. Szép tavasz. Csillagos szép éj, piros szép hajnal.
2. A hallás tárgyaira nézve, ami hangja által a fülekre kedvesen hat, amit szivesen, gyönyörködve hallunk. Valamint a látási, úgy a hallási szép fogalma is viszonylagos, és az illető egyén alanyisága, müveltségi fogékonysága, nemzetisége, éghajlata, s más körülmények szerint különböző. Szép hang, szép madárzengés. Szép dal, ének. Átv. szép szó, nyájas barátságos, kedves szólitás, bizalmas kérelem, intés, nyilatkozás stb. Szép szót adni valakinek. Szép szóval inteni. Szép szónak nem szegik szárnya. (Km.). A szép szót nem veszik pénzen. Igyunk! szép szó.
3) Átv. ami jósága, czélszerüsége miatt tetszik. Szép dolog a háladatosság. Szép tőled hogy eljöttél. Szép bánásmód, szép társalgás. Szép cselekedet. Szép meghalni a hazáért. Szép módjával, szép szerével tenni, véghezvinni valamit. Sok szépet hallottam felőled. Nem szép amit miveltél. Szép! nagyon szép! dicsérő helybehagyás.
4) Müvészeti tekintetben mondjuk oly müvekről, melyek az illető müvészet szabályainak s igényeinek megfelelnek, melyek mind a látó vagy halló érzékeket, mind a képzelőtehetséget részeik egyezményes öszhangzása, s tökéletes alakja által megragadják, és gyönyörködtetik. A szépnek különféle nemei: kecses, bájos, kellemes, gyönyörü, nemes, fenséges stb. Szép szobormüvek. Szép festvények, tájképek, faragványok, dombormüvek. Szép zenedalmű. Átv. oly művekre is vonatkozik, melyek nem a kül érzékeket, hanem a lelki erőt, a szellemet érdeklik. Szép költemények, gondolatok. Szépirodalom, a szellemi szépmüvek szakmezeje, melyek az emberi szivet nemesítik s gyönyörködtetve oktatók."
....
***********************************************************
Január 25.Pál napja
Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, utalván a bibliai történetre, amely szerint Saul az "Úrnak tanítványai ellen lihegve" Damaszkuszba ment keresztényeket üldözni.
Az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: "Saul, Saul, miért kergetsz engem?" Az élmény hatása alatt megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett.
Cavaraggio képe ezt a jelenetet mutatja be:
Ez Pál fordulása, ettől kezdve a zsidó Saul helyett római nevét a Paulust használta. (Zsidó származása mellett római polgár volt születésétől fogva.) Ő lett Pál apostol.
megtérése után ugyanolyan hévvel hirdette az új tanítást, mint ahogy addig üldözte. Ilyen céllal jutott el Korinthusba is.
Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt első levélében szerepel az úgynevezett "Szeretet himnusza". Véleményem szerint a Biblia egyik legismertebb részlete, s ez a népszerűség nem a véletlen műve.
„Figyelemre méltónak találjuk, hogy ezek a mesék fennmaradtak anélkül, hogy leírták volna őket. Mesélték őket, mielőtt kialakult volna akár az angol, akár a francia vagy az olasz nyelv, valószínűleg ezek elődjén, a kihalt indoeurópai nyelven adták őket tovább.
Tudtad? hogy....
A világon az első repülőgép, amely embert szállított és huzamos ideig repült, a Flyer volt, amelyet két fivér, Wilburt és Orville Wright készített. Az első repülésre az észak - karoliniai Kitty Hawk környéki Kill Devil Hillen került sor 1903. december 17.én, kedden 10 óra 35 perckor. A repülés 12 másodpercig tartott, a Flyer 36,50 métert tett meg. Wrighték három továbi repülést is végrehajtottak még ugyanazon a napon, ezek közül a leghosszabb során 260 métert repültek 59 másodperc alatt. Ezek a repülések az 1899 -1903 között végzett kísérleteknek az eredményei voltak, amelyeket a Wright fivérek számos sikló géppel végeztek.
SZILVÁSI CSABA: TEREFERE-TELEFON
Rettenetes, mennyi baj van mostanában
a sok víz- és erdőlakó otthonában!
Denevérnél kiégett a színes képcső,
Csigáéknál leszakadt a csigalépcső.
Vakond bácsi tévéjének fut a képe,
elromlott a mosómedve mosógépe.
Siketfajdék rádiója folyton recseg.
Haléknál a fürdőszoba csapja csepeg.
Kilyukadt a gubacsdarázs lakkcipője,
zárlatos a Sün Szeréna hajsütője.
Teknős bácsi kvarcórája – ezt a merszet! –
Százévenként késik egy fél másodpercet.
Három hete működik már az erdei gyorsszolgálat,
csak messze van, s míg odaér, holtra fárad szegény állat.
Ezért aztán összehívtak minden élőt
szerkeszteni egy erdei távbeszélőt.
Örülhetnek ifjak és a vén szülék,
ma estére elkészült a készülék.
Kép/Párkocka.hu/
Tudtad?.....Hogy az első telefont....
Legtöbben úgy tudják, hogy Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg az első telefont 1876-ban, az amerikai Massachusetts államban. Rajtuk kívül voltak még sokan mások, akik rendkívül fontosak voltak a telefon kifejlesztésében. Az alapokat Morse találmánya, a távíró fektette le, ez volt ugyanis az első, elektromos jeleket továbbító hálózat. 1854-ben egy francia távíróműszerész, Charles Bourseul felvetette annak lehetőségét, hogy hangot is lehetne valahogy a hálózaton továbbítani. Szintén ebben az időszakban kísérletezett még Johann Philipp Reis és Elisha Gray is. Bell egy olasz bevándorló, Antonio Meucci nyomdokain indult el. Amit Meucci 1874-ben anyagi nehézségek miatt nem tudott jogi védelem alá helyezni, azt két évvel később Bell szabadalmaztatatta. Meucci emléke mégsem merült feledésbe. 2002-ben az Egyesült Államok képviselőháza nyilatkozatot fogadott el, melyben az olasz feltalálót ismeri el a telefon feltalálójaként. Végül Bell és az ő csapata építette meg a telefont, ami végül 1876 után Bostonból kiindulva meghódította a világot.
Nem sokkal később, 1878-ban feltalálták a szénporos mikrofont, amely jelentősen javított a hangfelvétel minőségén.
1888-ban Almon Strowger feltalálta és megépítette az első automata
telefonközpontot.
Története-
Boroskorsó dugója
A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt Földünk kedvező éghajlati adottságú vidékein. Az ókori Görögország területéről Kr. e. 4200-ból is került elő olyan kerámiaedény, amelyben bor nyomát találták meg, míg Kína területéről ennél közel 3000 évvel idősebb lelet is előkerült már.[1] Magyarország területén már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt, így a honfoglalók fejlett szőlőtermesztő és borkultúrát találtak. Sőt Erdőbényén 1867-ben a földtörténeti harmadkorból származó levéllenyomatot (Vitis tokayensis) találtak, ami azt bizonyítja, hogy Tokajhegyalja szőlőtermesztése is az ősi időkbe nyúlik vissza. A tatárdúlást követően IV.Béla támogatásával, több kilométer hosszú, bravúros építészeti remekműnek számító pincerendszert alakítottak ki. Mátyás király idejében hazánk már Európa egyik leghíresebb szőlőtermesztő országa volt. A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt az ország kedvező éghajlati adottságú vidékein.
A sör egyidős a civilizációval. Kr. e. 4000-ben jegyezték fel az első bizonyítékokat Mezopotámiában, ahonnan többféle sörrecept is maradt ránk ebből a korszakból.
Sokan úgy tartják, ősi borivó nép a magyar, holott elődeink előbb ismerhették a sört, mint a bort. Évszázados vándorlásaik során ugyanis sokkal inkább termeszthették a néhány hónap alatt beérő gabonát, mint az évek alatt termőre forduló szőlőt. Mai stílusjegyeit az aranyló ital az 1700-as években nyerte el.
Az alsó erjesztésű söröknek több fajtája van, ilyen például a Pilzeni vagy a Bak. Vannak felső erjesztésű sörök, búzasörök (élesztős, szűrt, belga), az ale és az angol stout típusú sörök.
A különbségek sokkal inkább a tradíción alapulnak, mint a különböző fajtákban rejlő bármely tulajdonságon. A legfőbb különbség az ale-fajták és lager sörök között az alkalmazott változó erjesztési időtartamokból és hőmérsékletekből adódik. Eltérő a fajtájuk, a komlóadagolás foka, valamint a felhasznált maláta típusa, ezek a különbségek azonban igen önkényesek, és rengeteg a kivétel.
Az ale sörök általában rövid, meleg erjesztéseken mennek keresztül, és nem sokkal elkészültük után fogyasztásra szánják őket. A viszonylag meleg erjesztés eredményeként az alkohol és a CO2 mellett az élesztő metabolizmusának sok mellékterméke marad a sörben. Ezek rendszerint „gyümölcsös" vagy „olajos" ízekként jelennek meg, amelyek mértéke és íze a felhasznált élesztő fajtájával, valamint az erjesztés hőmérsékletével és időtartamával változnak. Ennek megfelelően az ale sörök akkor mutatják teljes ízüket, ha meleg hőmérsékleten, 10-15°C fok körül szolgálják fel őket.
A lager sör élesztőjével kapcsolatos titok az, hogy ez alacsonyabb hőmérsékleteken tud megmaradni, metabolizálni és szaporodni. A lager élesztő az olyan összetevőket is asszimilálni tudja, amire az ale élesztő nem képes, ezenkívül kevesebb melléktermék keletkezik, és a keletkező melléktermék lebomlik a lager eljárás során. Az eredmény egy igen tiszta, gyöngyöző sör. A lager söröket legjobb az ale söröknél valamivel hűvösebb hőmérsékleten, 5-10°C fokon felszolgálni.
A bak egy lager sörfajta, amely Németországból származik. Hagyományosan ősszel főzték, a termesztési idény végén, amikor az árpa és a komló a legérettebb. Egész télen ászokolták, és tavasszal élvezték, az új sörfőzési idény elején. A bak sörök lehetnek világosak (helle) vagy barnák (dunkle), és vannak dupla (doppel) baksörök, amelyek extra erősek.
A bak sörök általában erős sörök sok malátával, ami nagyon testes, alkoholos italt eredményez. Egy régi monda szerint a bak söröket a hordó alján lévő seprőkből készítik, amikor azokat tavasszal kitisztítják. Ez valószínűleg logikusnak tűnt a bak sörök nagyobb testessége és ereje miatt.
Sörfőzési szempontból azonban ez teljességgel lehetetlen két okból:
1.) Az erjesztés után megmaradó seprők erjeszthetetlenek, hiszen pontosan emiatt maradnak meg. Ezeket nem lehet újra erjeszteni sör készítése céljából.
2.) A seprők újra felhasználására tett bármilyen kísérlet valószínűleg komoly bakteriális szennyeződést eredményezne, és egy olyan terméket, amely nem hasonlítana az általunk ismert sörre.
Sokat írtak már a borkóstolásról, és annak technikája és kifejezései meglehetősen jól alkalmazhatók a sörre is. Természetesen a sör komplexebb ital, és értékelése további elemeket is felölel, a koncepciók azonban ugyanazok. A legnagyobb változás, amin a legtöbb sörivónak keresztül kell mennie, a sörük felmelegítése. A jéghideg sör eltompítja az ízelemeket és nem teszi lehetővé, hogy a sör megmutassa teljes aromáját. Általában a világos sört legjobb a barna sörnél hidegebb hőmérsékleten felszolgálni, a lager söröket pedig az ale söröknél hidegebben.
A sört négy érzékszerv, a látás, a szaglás, az ízlelés és az érzékelés használatával kell értékelni. Mindig tiszta pohárból, hogy teljesen értékelni tudjuk! Nézzük meg, a sör színét és a tisztaságát! Tartsuk a fény felé, ha szükséges! Szippantsunk egy nagyot a pohárból, hogy érezzük az aromáját és a bukéját! Kóstoljuk meg, forgassuk körbe a szánkban és figyeljük meg a testességét és ízeit! Miután lenyeltük, figyeljük meg az utóízeket!
Az alábbi dolgokat kell megfigyelnünk:
- Aranyszínű, borostyánszínű, vagy fekete volt-e?
- Tiszta vagy zavaros?
- Az illata édes, malátás, virágos vagy alkoholos volt-e?
- Keserű, édes, fanyar, sima, vagy perzselő volt-e az íze?
- „Testesnek" vagy „hígnak" érezte-e, amikor a szájában körbeforgatta?
- Olajos, diós vagy gyümölcsös íz maradt-e utána?
További gyakorlattal és némi utána olvasással nemcsak az ízérzetünket fejleszthejük majd ki, hanem azt is, hogy mi különböztet meg egy igazán jó sört egy gyengétől vagy közepestől.
Jó ötlet ezenkívül az, ha egy sört többször is kipróbálunk. Szerezzük be különböző forrásokból, próbáljuk ki különböző hangulatban vagy környezetben, várjuk meg a teliholdat vagy bármit! Számos tényező tudja befolyásolni az átfogó érzékelésünket, úgyhogy legyünk rugalmasak és vállalkozó szelleműek! De legyünk tudatában annak is, hogy nem jó ötlet, ha egyszerre sok sört ízlelünk. Az ízérzékelésünk ekkor fáradni kezd, mely zavaró hatást eredményez.
A Dreher Sörgyárak Zrt. által szervezett online közvélemény kutatás szerint idén, akárcsak tavaly Dolhai Attila musical színészt választották meg sörcimborának, a hölgyek közül pedig Hernádi Judittal fogyasztanának el szívesen egy pohár sört a sörimádók, akikről az is kiderült, hogy leginkább pohárból, baráti összejövetelek alkalmával szeretik inni kedvenc italukat. A külföldi hírességek közül Kimi Räikkönennel fogyasztanának el a legtöbben szívesen egy korsó aranyló nedűt. A magyarok legszívesebben honfitársaikkal söröznének.
Ahány nemzet, annyi szokás - szól a mondás. Nincs ez máshogy a sörrel és a sörözéssel sem. A Dreher Sörgyárak Zrt. anyavállalata, a SABMiller 2007-ben egy nemzetközi kutatást végzett az európai sörbarátok körében. A felmérés eredményeiről a Sör etikett című kiadványában számol be, mely a változatos sörözési szokásokra helyezi a hangsúlyt, kiemelve a legfontosabb tanulságokat, nemzeti sajátosságokat és a közöttük felfedezhető hasonlóságokat.
A számos érdekes adat mellett a tanulmány nemzetközi randitippekkel is szolgál, hiszen megtudhatjuk, a Kontinens mely országában lehet már az első randin sört inni, és mely népek hölgy tagjai várják el
A megelőzés legjobb, módja, ha az ember mérsékelt mennyiségben fogyaszt alkoholt. Rengeteg javaslat van arra vonatkozóan, hogyan előzzük meg a másnaposságot, illetve hogyan enyhíthetjük ha már megtörtént a baj. Megelőző lépésként érdemes egy pohár tejet inni. Semmiképpen ne igyunk üres gyomorra, érdemes mindig egy-egy pohár szénsavmentes üdítőt vagy vizet meginni az alkoholtartalmú italok elfogyasztása között, és lefekvés előtt.
És azt tudtad?
|
A világon az első repülőgép, amely embert szállított és huzamos ideig repült, a Flyer volt, amelyet két fivér, Wilburt és Orville Wright készített. Az első repülésre az észak - karoliniai Kitty Hawk környéki Kill Devil Hillen került sor 1903. december 17.én, kedden 10 óra 35 perckor. A repülés 12 másodpercig tartott, a Flyer 36,50 métert tett meg. Wrighték három továbi repülést is végrehajtottak még ugyanazon a napon, ezek közül a leghosszabb során 260 métert repültek 59 másodperc alatt. |
A Flyer 12 LE-s, négyhengeres motorja egy a felszálláshoz használt, 18 m-es fasínen guruló kocsiról emelte fel a repülőgépet. A világtörténelmi jelentőséggel bíró eseményt követően megkezdődött a géprepülés, ami az elmúlt évszázad alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül. E repülést rövidesen Európai és hazai próbálkozások követték. Igy jutott el hozzánk a megyébe és vált a mindennapok közlekedési és sporteszközévé. A borsod megyei repülés első ötven esztendejét a dinamizmus jellemezte. Ekkor alakult ki a repülőterek hálózata, ami meghatározta és a mai napig meghatározza a lehetőségeket és a fejlődés korlátait. |